- +36 30 985 5247
- +36 49 534 004
- info@villabridge.hu
- 3412 Bogács, Hóvirág utca 2-4.
- NTAK szám: MA 19014066
fontos linkek
Bogács határában a Hintóvölgyben található egy ötfülkés kaptárkő. Kaptárkövek a szomszédos községekben is szép számmal találhatók. Az esetek nagy részében feltűnően szabályos riolittufa-fülkék.
Rendeltetésükkel kapcsolatban eltérő vélemények alakultak ki. A kaptárkövek első leírójának Bartos Gyula egri főkáptalani levéltárosnak az volt a véleménye, hogy a fülkékben minden valószínűség szerint a késői vaskorszakban egy itt lakó kelta eredetű néptörzs elégetett halottainak hamvait tartalmazó urnáit helyezte el.
A Bükkalja térsége régóta lakott, erre bizonyíték Cserépfalu határában, a Suba-lyuk barlangból előkerült 60-70 ezer éves neandervölgyi ősember leletek.
De talán az első komolyabb, mai napig fennmaradt, jól látható nyomot valószínűleg a kora-népvándorláskorban itt megjelenő ismeretlen népesség hagyta, akik a Bükkalja 72 riolittufa-tornyába mintegy 473 sziklafülkét faragtak. E különleges földtani és régészeti-néprajzi értékeket képviselő sziklaalakzatok a kaptárkövek.
A bükkaljai dombvidéket méltán nevezhetjük a „kaptárkövek földjének”, hiszen itt található a magyarországi kaptárköveknek több mint kétharmada.
A kaptárköveket a természet és az ember közösen alkotta meg. A felszínformáló földtani folyamatok, a tufafelszínbe mélyedő vízmosások a domboldalakat sziklás gerincekre, különálló tornyokra szabdalták, s létrehozták a föld szintjéből kiemelkedő tufakúpokat.
Ezekbe a tufaképződményekbe a későbbi korok emberei fülkéket faragtak: így jöttek létre a kaptárkövek. A fülkék a kaptárkövek oldalában helyezkednek el, és olyan vakablakokra emlékeztetnek, amelyek felfelé keskenyednek, többnyire boltozatosan záródnak. A fülkék rendeltetéséről még napjainkban is megoszlanak a vélemények. A néphagyomány egységes emléket nem őriz róluk, sőt,településenként más és más a nevük is: köpüskő, ablakoskő, vakablakoskő, bálványkő. Egyes sziklák Ördögtorony, Nagybábaszék, Nyerges, Kecskekő, Ablakoskő, Királyszéke, Kősárkány néven ismertek.
A kaptárkő elnevezés a 20. században honosodott meg egységesen, pedig eredendően csak Szomolyán nevezte így a nép őket. Rendeltetésükben is megosztott a népi emlékezet: az Eger környéki hagyományok szerint a Szent István korabeli pogánylázadások elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe, más szájhagyomány szerint viszont a török időkben méhészkedésre használták.
Nem csak a fülkék az egyetlen faragott alkotásai e sziklatornyoknak: nem egy sziklakúp tetején érdekes, lefolyó-csatornával rendelkező tálszerű mélyedéseket találhatunk, melyek igen hasonlatosak más kultúrák áldozati sziklaoltáraihoz.