A GYÓGYVÍZ TÖRTÉNETE BOGÁCSON

Bogácson 1955. évben kezdtek fúrásokat olajkutatás céljából. Az első fúrást 22 méter magas “Maszolaj” típusú fúrótoronnyal kezdték 1955. július 21-én a község északi részén a Cserépváralja felé vezető úttól nyugatra.
1955. szeptember 3-án kezdett újabb fúrás folyamatos mélyítése során október 1-én már 451 méteres mélységből kemény mészkő és mészpala keverékkőzetet emeltek ki.
A fúrást folytatták 461 méterig. Ezt követően a szürkés-fehér mészkőből 461-465 méter között mintát vettek, majd 466.5 méternél nagy fúróiszap-veszteség keletkezett.
A nevezetes október 9-én 14 órakor műszakváltás történt, amikor is a műszak dolgozói eltávozásra készülődtek, a fúrómester a naplót töltötte ki.
Az egyik fúrómunkás kideríthetetlen okokból az emelőszerkezethez ment, és meghúzta a fúrókötelet indító kart. A fúrórudazat megindult lefelé, miközben a dolgozót kb. 2 méter magasba emelte. Innen a szerkezetet elengedve az emelő mellé zuhant. Ez a folyamat nagyon gyorsan zajlott le, közben a termelőcső-oszlop 5-7 méteres zuhanása következett be.
Ekkor érkezett meg a váltást hozó teherautó, ahonnan Domján István fúrómester leugorva nyomdafestéket alig elviselhető hangnem kíséretében az emelőműnél feltápászkodó embert fenéken rúgta. A kiabálásra és szokatlan zajra a két műszak emberei összegyűltek és a fúrómester szitok-átok szövegét hallgatták.
Az események után kb. 10 perccel egy dolgozó felkiáltott: ” Jön a víz a lyukból! “. Gőzölgő víz tört ki 60-70 C fokkal, becslés szerint 200-300 liter/perc hozammal.

Feltételezik, hogy a fúrószárny zuhanása a talpon, az alapkőzeten ( a fúrólyuk fenekén) olyan kőzetrepedést okozott, amely elősegítette a mélyebb rétegekből a meleg víz feltörését.

Ezt idézte elő értelem nélküli közreműködésével az a dolgozó, aki 2 méter magasból sérülés nélkül lezuhant.

Ez a fúrási eredmény még nem hozott változást a községben, mert a kiáramló meleg vizet időlegesen elvezették, a hasznosításra sem alakulhatott ki megfelelő elképzelés.
Ezért 1955. október 14-én a részben beomlott fúrólyukat 268 méter mélységben elhelyezett cement dugóval lezárták, és a meleg vízáramlás megszűnt.
Az írásos megemlékezésben olvasható, hogy 1958-59-ben, már nem olajkutatás céljából bér furást végeztettek a feltételezett megrendelők, a Megyei Vízmű Vállalat, ill. a Megyei Tanács illetékes osztálya. A fúrás mögött már ásták az első fürdőmedence gödrét a helybeliek társadalmi munkában.

Hiteles adatok a Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Budapest) irattárában találhatók. Ezen adatokkal bizonyítottnak tekinthető, hogyBogács községben a forró gyógyvíz feltörésének első, egyetlenpontos ideje: 1955. október 9-én 14-15 óra között.

A fürdő vize, mint kénes szénsavas víz, elsősorban a reumás, mozgásszervi betegségeknél fejt ki jó hatást. A víz hőfoka és kéntartalma miatt erre kiválóan alkalmas.
A légcsőhurutok minden formájánál a hidrogén-karbonátos pára fürdés közben való belégzése inhalációs úton fejt ki jó hatást. Ivókúrára kiválóan alkalmas, krónikus gyomorhurutnál, székrekedésnél, epe- és májbetegségeknél, azok sokféle formájánál. Nyálkaoldó, enyhe hashajtó és savlekötő. Hosszabb időn át használható 2-3-4 decinként estig fogyasztható.
Fog- és szájápolásra is jól használható, mert lúgos lévén a fogkövet oldja és a foghús gyulladásokat gyógyítja. Bőrlazító, oldó hatásánál fogva a bőrbetegségek több alakjánál nagyszerűen hasznosítható. Így pikkelysömörnél, krónikus ekcémánál, főleg az öregkori bőrsorvadás okozta káros bőrelváltozásoknál. Különféle bőrelváltozásoknál tanácsos a testfelület ismételt beolajozása.