A bogácsi thermálfürdő vizét az 1950-es évek közepén kőolajkutatással feltárt 485 m mély thermálkútból, triász és felső-eocén időszaki mészkőből nyeri.
A 3500 fős napi befogadóképességű fürdő területén 5 db gyógyvizes medence (34-38°C), 1 db gyermek-pancsoló (36°C), 1 db feszített víztükrű úszó-medence (24-26°C), valamint a Szolgáltatóházban 1 db gyógymedence áll a vendégek rendelkezésére.
A gyógyvizes medencék egész évben, az úszómedence és a gyermekpancsoló május 16-tól szeptember 15-ig üzemel.
A kénes gyógyvíz hatékonyan elősegíti a reuma, izületi és mozgásszervi betegségek, légcsőhurut, nőgyógyászati, egyes gyomor-, epe- és májbetegségek, bőrbetegségek gyógyulását, valamint törések utókezelésénél alkalmazható.
A fedett élményfürdő a főbejárat és a Thermál Szálló „A” épület között található. Az épületben helyet kap egy családi élménymedence pezsgőfürdővel, valamint egy gyermekpancsoló és egy csúszda. A szaunavilágban finn-, bio- és infraszauna, valamint egy gőzkabin is szolgálja a vendégek felüdülését.
A fedett élménymedencéket kizárólag a Thermál Szálló „A” és „B” épület, a Thermál Panzió***, a Jurta apartman, a Tetőtéri komfort szoba, valamint a faház „Bükki Apartmanokban” megszálló vendégeink használhatják térítésmentesen. (A távozás napjára a karszalag nem érvényes, a fedett élmény nyitvatartása eltér a gyógyvizes, valamint a kültéri medencék üzemeltetési idejétől.)
FIGYELEM! A szaunavilágot fürdő- és szállóvendégeink kiegészítő jegy megváltásával vehetik igénybe! (A Thermál Szálló „A” épületében lévő szauna megszűnik!)
A fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások színvonalasak, a kispénzű vendégek számára is megfizethetők, ugyanis OEP támogatással is igénybe vehetők.
Bogácson 1955. évben kezdtek fúrásokat olajkutatás céljából. Az első fúrást 22 méter magas “Maszolaj” típusú fúrótoronnyal kezdték 1955. július 21-én a község északi részén a Cserépváralja felé vezető úttól nyugatra.
1955. szeptember 3-án kezdett újabb fúrás folyamatos mélyítése során október 1-én már 451 méteres mélységből kemény mészkő és mészpala keverékkőzetet emeltek ki.
A fúrást folytatták 461 méterig. Ezt követően a szürkés-fehér mészkőből 461-465 méter között mintát vettek, majd 466.5 méternél nagy fúróiszap-veszteség keletkezett.
A nevezetes október 9-én 14 órakor műszakváltás történt, amikor is a műszak dolgozói eltávozásra készülődtek, a fúrómester a naplót töltötte ki.
Az egyik fúrómunkás kideríthetetlen okokból az emelőszerkezethez ment, és meghúzta a fúrókötelet indító kart. A fúrórudazat megindult lefelé, miközben a dolgozót kb. 2 méter magasba emelte. Innen a szerkezetet elengedve az emelő mellé zuhant. Ez a folyamat nagyon gyorsan zajlott le, közben a termelőcső-oszlop 5-7 méteres zuhanása következett be.
Ekkor érkezett meg a váltást hozó teherautó, ahonnan Domján István fúrómester leugorva nyomdafestéket alig elviselhető hangnem kíséretében az emelőműnél feltápászkodó embert fenéken rúgta. A kiabálásra és szokatlan zajra a két műszak emberei összegyűltek és a fúrómester szitok-átok szövegét hallgatták.
Az események után kb. 10 perccel egy dolgozó felkiáltott: ” Jön a víz a lyukból! “. Gőzölgő víz tört ki 60-70 C fokkal, becslés szerint 200-300 liter/perc hozammal.
Feltételezik, hogy a fúrószárny zuhanása a talpon, az alapkőzeten ( a fúrólyuk fenekén) olyan kőzetrepedést okozott, amely elősegítette a mélyebb rétegekből a meleg víz feltörését.
Ezt idézte elő értelem nélküli közreműködésével az a dolgozó, aki 2 méter magasból sérülés nélkül lezuhant.
Ez a fúrási eredmény még nem hozott változást a községben, mert a kiáramló meleg vizet időlegesen elvezették, a hasznosításra sem alakulhatott ki megfelelő elképzelés.
Ezért 1955. október 14-én a részben beomlott fúrólyukat 268 méter mélységben elhelyezett cement dugóval lezárták, és a meleg vízáramlás megszűnt.
Az írásos megemlékezésben olvasható, hogy 1958-59-ben, már nem olajkutatás céljából bér furást végeztettek a feltételezett megrendelők, a Megyei Vízmű Vállalat, ill. a Megyei Tanács illetékes osztálya. A fúrás mögött már ásták az első fürdőmedence gödrét a helybeliek társadalmi munkában.
Hiteles adatok a Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Budapest) irattárában találhatók. Ezen adatokkal bizonyítottnak tekinthető, hogyBogács községben a forró gyógyvíz feltörésének első, egyetlenpontos ideje: 1955. október 9-én 14-15 óra között.
A fürdő vize, mint kénes szénsavas víz, elsősorban a reumás, mozgásszervi betegségeknél fejt ki jó hatást. A víz hőfoka és kéntartalma miatt erre kiválóan alkalmas.
A légcsőhurutok minden formájánál a hidrogén-karbonátos pára fürdés közben való belégzése inhalációs úton fejt ki jó hatást. Ivókúrára kiválóan alkalmas, krónikus gyomorhurutnál, székrekedésnél, epe- és májbetegségeknél, azok sokféle formájánál. Nyálkaoldó, enyhe hashajtó és savlekötő. Hosszabb időn át használható 2-3-4 decinként estig fogyasztható.
Fog- és szájápolásra is jól használható, mert lúgos lévén a fogkövet oldja és a foghús gyulladásokat gyógyítja. Bőrlazító, oldó hatásánál fogva a bőrbetegségek több alakjánál nagyszerűen hasznosítható. Így pikkelysömörnél, krónikus ekcémánál, főleg az öregkori bőrsorvadás okozta káros bőrelváltozásoknál. Különféle bőrelváltozásoknál tanácsos a testfelület ismételt beolajozása.